Családállítás pillanatkép

Home / Egyéb / Családállítás pillanatkép

Akkor ömleni kezdtek a könnyei, kis patakokban folytak le az arcán. Most már hagyta, hadd történjen.

  • – Pedig nem is szoktam sírni – mondta halkabban. – Mással is előfordul?
  • – Persze, ez egy „ilyen” hely – válaszoltam.

Papírzsepit nyújtottam neki, letörölte a szemfestékkel keveredett cseppeket.

  • – Már évek óta nem sírtam, de tényleg – szabadkozott.
  • – Talán most itt volt az ideje.

Nagyot sóhajtott. Szinte hallani lehetett a mázsás súlyok zuhanását. Aztán lassan felemelte tekintetét.

családállítás kép

    – Nem is gondoltam volna, hogy ezért…, hogy emiatt. Azt hittem, már rég túl vagyok ezeken a dolgokon. Azt gondoltam, hogy feldolgoztam, hogy elengedtem. És már nem is foglalkoztam vele. Most meg így előjött, hogy még sírok is…

  • – Tudod, pont ez a lényeg. Racionális eszközökkel nem lehet megoldani azokat a görcsöket, amik a lelkünk, a tudattalanunk mélyén rögzültek, és ott okoztak elakadást. Oda pusztán gondolkodással nincs hozzáférés. De most megtörtént. A lelked olyan zugában jártál, ahová máskor nem jutottál el. Ahonnan az érzelmek észrevétlenül irányítanak. És most oldódott…

Már nem sírt.

  • – Milyen érzés? – kérdeztem csendesen.
  • – Megkönnyebbültem. Most jó, nagyon jó….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.