Titoktartás és bizalom a családállítás során
Orvosi, ügyvédi, üzleti titok….
Ha betegek vagyunk és orvoshoz megyünk, valószínűleg eszünkbe sem jut, hogy a vizsgálat során szóba hozzuk a titoktartás kérdését. Nagyjából mindenki számára ismert, hogy az orvos az ’orvosi titkot’ – bizonyos jogszabályi kivételekkel – köteles megtartani, az orvosnak a tudomására jutott egészségügyi és személyes adatainkat bizalmasan kell kezelnie. Az orvosi titoktartás tehát az orvosokat terhelő etikai és jogi kötelezettség. Jól ismert példa az ügyvédi titok fogalma is, ha máshol nem, filmekben bőséggel találkozhatunk vele.
Hasonlóan működik a titoktartási kötelezettség pl. pszichoterápia esetében is, ahol a pszichológus és páciense között biztosan megszületik a titoktartási megállapodás arról, hogy „ami ott elhangzik, az ott is marad”. Üzleti titok, gyónási titok, szolgálati titok, mind-mind etikai és nem ritkán jogi kategóriák, és lehetne még folytatni a sort.
Bizalmas információk
Ha még nem voltál családállításon, felmerülhet benned a kérdés, hogy mi a helyzet a bizalmas információkkal a családállítás során.
Nyugodt lehetsz, mindaz, amit elmondasz és ami a családállítás során történik, az köztünk marad! A titoktartás nem csak egyéni ülésen alapvető, ahol ketten vagyunk, hanem kiemelten fontos etikai alapelv családállítási csoportok esetében is. Ahol több ember van jelen, ott is ugyanúgy érvényes „szabály”, hogy ami az állítások során elhangzik és történik, az mind bizalmas információ, mások témájáról állításon kívül beszélni még név nélkül sem szabad. A saját állításodra természetesen más vonatkozik. Az a téma, amit te hozol a csoportba, amiről te beszélsz, amiben te kapsz segítséget, az a tiéd! Azt, hogy majd kivel mennyit osztasz meg erről, te döntöd el. (Irányelvek azért vannak, javaslatot kapsz az állításvezetőtől az állításod után.)
Miért nagyon fontos a titoktartás?
Aki családállításra jön, általában egy számára nehéz, fájdalmas, nehezen feldolgozható problémát szeretne megoldani. Sokszor olyan dolog is megjelenik, amiről a témát hozó másoknak soha nem beszélt, nem meri, nem tudja vagy nem akarta megosztani senkivel. Ez eleve nem könnyű helyzet. Ezért is különösen fontos, hogy a bizalmas légkörön túl az is biztosított legyen, hogy amit elmondasz a csoport tagjai előtt, arról tudhasd, ők nem fogják továbbadni. A csoport tagjai segítenek egymásnak, és a kölcsönösség elve alapján a saját témájukban pedig a segítséget visszakapják a csoport többi tagjától. (A probléma megoldását nem direkt módon adják, tehát nem a csoport tagjai találják ki. Nem is ez a feladatuk, hanem ún. képviseletet látnak el, amiről részletesen itt olvashatsz.) Ez a folyamat pedig – a csoporttagok szempontjából – kifejezetten a bizalomra épül, tiszteletben tartva egymás belső szféráját, érzéseit és titkait.